Tovább a tartalomra

Körmöst az iskolákba!

Takaró Mihály szerint az iskola nem a gyerekek igényeit kielégítő intézmény. Igaza is van. Egy gyerek szenvedjen. Érezze, hogy egy kis senki a nagyhatalmú felnőttek között. A joga annyi, hogy kussol, megcsinálja, amit mondanak neki, és főképp: nem zavarja a felnőtteket felesleges kérdésekkel. Csöndben ül az órán, bemagolja a leckét, és ha nem mondja fel hibátlanul, egyes. Jelentés, körmös, Wass Albert.  Az ország több mint fele nyilván egyetért ezzel. Mint ahogy nagy sikerrel terjednek a Facebookon a „hozzuk vissza a sorkatonaságot, mert az legalább férfivá nevelt” tartalmú posztok is. És azok, akik egyetértenek a hasonló érvelésekkel, döbbenten és rémülten nézik a finn (és bármilyen nyugati) iskolarendszer liberalizmusát: hogy a gyerek önálló és szabad, és hogy a felnőtt nem a hatalom és az erőszak, hanem partner és tanulótárs. És hogy az egésznek mindenki örül. Meg hogy egyáltalán, mindenkinek szabad, sőt, kell boldognak lenni, melegnek, bevándorlónak, nőnek és gyereknek. Micsoda felháborító anarchia! A becsületes ember élete örömtelen. Ez Magyarország (és sok hasonló kelet-európai ország) lakóinak feldolgozhatatlan kultúrsokk. Ezek az emberek azt szeretnék, ha a következő generációk is megkapnák a társadalomtól azt a szenvedést, amit ők kaptak. A megaláztatást, a fizikai erőszakot, szorongást és gyötrelmet az iskolában és a hadseregben. Feleslegesen elpazarolt, értelmetlen évtizedeket, amely végén tudás, nyelvismeret és önbizalom nélkül botorkálnak bele egy reménytelen felnőttkorba.  Ha az új generációk szabadon és örömelvű oktatásban és világban nőnének fel, ezek az emberek úgy éreznék, hogy veszítettek. Úgy éreznék, hogy mégsem nekik volt igazuk, és mindazt, amit az életük alatt végigszívtak, feleslegesen szívták végig. Aki rácseszett az életére, azt szeretné, hogy mindenki más is rácsesszen, különben nem lehet tovább titkolni, ki a lúzer.  Mindenki tudni fogja. A populizmus egyik nagy felhajtóereje ez a társadalmi bosszúvágy, amely végső soron úgy működik, mint egy pilótajáték: az idősebb generációk a szenvedésük, boldogtalan gyerekkoruk és megaláztatásaik milliócskáit fektették be, és ez a befektetés akkor kamatozik, amikor a következő generációt szenvedni látják. Másként futhatnak a pénzük után, amit egy élet szenvedésével kuporgattak össze, lemondva a szabadságról, méltóságról és örömről.  Mindent el kell követni, hogy összeomoljon ez a társadalmi hazárdjáték, és hogy ezek az emberek az egész befektetésüket elbukják, különben a következő és azutáni generációknak (akkor már a mi hibánkból is) még több szenvedéssel kell majd szembenézniük.

(Pic from Caters News)

Kategóriák

Egyéb

Címkék

36 gondolat a(z) “Körmöst az iskolákba!” bejegyzéshez Hozzászólás

  1. Sajnos tökéletesen igaza van! Egyet ne felejtsünk el! Ezt kapjuk, mert ezt érdemeljük ! Már rég kint kellene lenni az utcákon, a választást meg hagyjuk. Soha nem fogjuk választáson legyőzni Orbánt. Olyan mennyiségű pénz áll rendelkezésére amennyi előtte senkinek. Azt se felejtsük el, ez a rendszer közel három millió embernek jó. Ők a cinkosok, akik hivatalosan hatalomban tartanak egy megalomán, autokrata, bolondot. Az ellenzék, biodíszlet csupán, asszisztencia egy bohócjátékhoz. Mindeközben az ország megy tönkre.

    Kedvelés

  2. Az a sejtésem, hogy Takaró úrnak soha életében nem okozott az iskola semmi örömöt — kellően szánom is őt ezért –, s most ,,csakazértis” ki akar szúrni a következő generációkkal is. (Lásd még: Megdöglött a lovam? Dögöljön meg a szomszédé is!)
    Pedig a jó iskolai környezet talán még azokkal is megszerettetné a tanulást — és az abban rejlő további lehetőségeket –, akik esetleg nem a tanulást támogató környezetből kerülnek/kerültek az iskolába…

    Kedvelés

    • Olvastam mindkét fogalom wikipédiás definícióját. Kíváncsi vagyok, hogy hogy hozod össze a két fogalom közti különbségtételt a blogbejegyzéssel 🙂

      Vagy ez egy vicc felütése akar lenni? Mint az, hogy tudod-e mi a különbség a zsiráf és a krumpli között?

      Kedvelés

  3. Nem az a baj inkább, hogy ebben az országban nincsenek értelmes viták? Az talán nem a diák dolga, hogy eldöntse, inkább Odüsszeiát akar olvasni, vagy Harry Potter-t, a választ tudjuk. Hozzáértőknek értelmes vitában kellene eldönteni, hogy a 21. században még valóban szükséges-e az Odüsszeia a középiskolában. Ha igen (én nem tudom, nem értek hozzá, lehetséges), akkor pedig a következő megvitatandó, hogy mikor kellene olvasni. Biztosan nem 14-15 évesen, csak azért, mert kronológikusan halad az oktatás. Takaróék, meg a többi fafejű se vitatott meg semmit senkivel.

    Kedvelés

    • Az Odüsszeiát az Assassin’s Creedből tanulják – már hogy onnan meg is jegyeznek dolgokat. Én is meglepődtem egyébként ezt látva.

      Kedvelés

  4. Mi is szenvedtünk, túléltük! Szenvedjetek ti is, különben mi leszünk a lúzerek!
    Nagyon jó gondolatsor, várjuk a folytatást!
    Érdekes lenne belehelyezni ugyanezt a gondolatmenetet a pedofil papok, vagy nőverők viselkedésének tanulmányozába. Izgalmas írások születnének.

    Kedvelés

  5. Piszkosul igazad van, de hidd el, előbb-utóbb a jók győznek. Húsz-harminc év múlva mutatóban sem marad olyan kretén, aki a szenvedést és az általános lemondást ne tartaná majd halálosan ciknek. Akárhogy nézzük, a progresszió győzni fog, mert a mai fitalok már nem zárhatók be a négy fal közé, bármi érdekesebb számukra a telefonjukon, mint ez a szar, amit próbálnak lenyeletni velük.

    Kedvelés

  6. Arrol meg irhattal volna par sort, hogy a Fidesz vezeto retege pont a legmodernebb szemleletu, a finnhez hasonlo rendszeru hiperdraga maganiskolakba jaratja a gyerekeit, mert azert ok is tudjak, mi a tuti. A jobbagy pedig fontos, hogy a lehetoseget se kapja meg a felemelkedesre.
    Ez a tarsadalmi poziciofeltes a neo-feudalista NER origoja. Vannak az urak, nekik jar a jo, a jobbagy kussol es termeli az uraknak penzt. Az oktataspolitika ennek csak az egyik lecsapodasa. Az urak gyerekeinek JAR az oromteli es szabadelvu oktatas, a jobbagy gyerekei pedig jobb, ha meg sem tanulnak gondolkozni, kulonben ki fog a jovoben az urakra szavazni? Illetve, mitol lenne kulonb es felsorendubb az urak gyereke, ha mindenki mas hasonlo kepzest kapna? A tarsadalmi osztalyok bebetonozasara, a mobilitas megszuntetesere az oktatas kasztositasa az egyik legmegfelelobb modszer.

    Kedvelés

    • Ez így van Liberalismetely. A magántanulóság/ egyéni tanrend lehetősége is megszűnik azok számára, akik kis tanulócsoportokban vagy akár a szüleik segítségével kedvezőbb áron meg tudták oldani a jobb oktatást. Marad a drága magánsuli vagy a katasztrofális új NAT. Születnék a sok gyereket, aztán elűzik a gyerekes családokat. Elkeserítő ez az egész.

      Kedvelés

    • Lenne értelme elmenni ebbe az irányba? Szerintem már ez az írás sem tudott tárgyilagos maradni, ami kár, mert az említett interjúba rengeteg helyen bele lehetne kötni úgy is. Olvastad az eredeti, véleményezett interjút? A kiragadottt mondat kontextusa: „Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson. Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát. Személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műveken keresztül tanítunk. Hogy miért ezek a művek kerültek be, nem pedig mások? A magyar identitáshoz hozzátartozik, hogy a múltunkból veszünk példákat. Az Egri csillagok például nem kerülhető ki, ezt nem lehet akármire leváltani. Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter. Ez a magától értetődő kategória.” Az interjút teljes terjedelemben elolvasva, de akár csak ebből a bekezdésből is, nekem az jön le, hogy Takaró, ha saját értékrendje mentén is, de mindenképpen értékalapon akar jót a gyerekeknek és a pedagógusoknak, szeretne valóban klassz NAT-ot, az már más kérdés, hogy az eszközrendszer, amit ehhez választ, alkalmas eszköz-e. Van benne ilyen is: „Nagyon fontos az is, hogy a NAT újra megerősíti a tanár pozícióját, hangsúlyozza a pedagógus személyiségének, egyéniségének döntő szerepét. Ezzel régi és jogos igényt elégít ki, hiszen korábban évtizedeken keresztül bizonytalanították el folyamatosan a tanárokat azzal, hogy minden eszközt kivettek a kezükből. A megújított NAT-ba a XXI. század minden modern pedagógiai eszközét beleszerkesztették. Mégis azt mondja a dokumentum, hogy nincs kitüntetett pedagógiai módszer, mindenki eldöntheti, hogy az adott anyagrészhez mit tart megfelelőnek.” Lehetne egy valóban tartalmas, konstruktív, termékeny vitát folytatni z interjúban elhangzottakról, de ilyen nem lesz, ha az alapfeltevés a másikról az, hogy rosszindulatú, rácseszett az életére, és ezért csak is azt akarhatja, más is rácsesszen… Ez egy kártékony általánosítás, amin itt elcsámcsoghatunk, magunkat sajnálva, hogy a csúnya rossz emberek hogy ki akarnak szúrni velünk, csak éppen sehova se vezet, és végképpen nem lesz belőle soha jobb NAT. Mit NAT nem lesz, a különböző frontok egymással szóba állni sem fognak soha, ha így haladunk….:(

      Kedvelés

      • Az iskola nem a gyerekek igényeinek kielégítésére való, hanem a nemzeti kultúra átadására.

        A szex nem élvezetre való, hanem gyereknemzésre.

        Kedvelés

      • Nem mondom, hogy igaza van, persze, hogy sok mindenben nincs igaza, csak azt mondom, hogy ebben a formában egészen biztos nem jut el hozzá, hogy nincs igaza, el sem gondolkodik róla. Simán lehet persze, hogy semmilyen formában nem jutna el, de annak mennyi az esélye, hogy Takaró e sorokat olvasva a homlokára csap, hogy basszus, tényleg, elcseszett az életem, de ettől még ne keserítsem másokét, csináljunk új NAT-ot. Csak befeszül tőle ő is és az udvartartása és lakájmédiája is (így is lett) és csak eszkalálódik a gyűlölet, szóval ez az utca zsáknak tűnik nekem, bár ezt úgy mondom, hogy jelen írás céljával nem vagyok tisztában, mert nem kívánom analizálni a szerzőt, szóval ha a cél a harcikedv fenntartása és növelése, ami egyébként lehet adekvát cél (szerintem ne legyen, de ez az én bajom), akkor más. Csak ha már szava van, olyan, ami az emberekre hatással van, ami sokakhoz eljut, banyek, ha én így tudnék írni… Egyébiránt az, hogy „az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát” – hamis dilemmának tűnik nekem, és ennek mentén elindulhatna egy termékeny beszélgetés, próbálni megértetni vele, hogy a kettő egyébként nem zárja ki egymást, sőt, közösen lehetne további célokat azonosítani, ha szóba állnának egymással az érdekeltek. Nekünk alap, hogy az iskola igenis legyen tekintettel a gyerek igényeire, és azt gondoljuk, hogy neki is az (amúgy szerintem neki is fontos, csak hülyén fejezte ki magát), ha nem, győzzük meg, miközben próbáljuk meghallani őt is, azt, hogy hisz a nemzeti kultúra átadásának fontosságában, ami megint szép nagy téma amúgy, ki mit gondol erről.

        Kedvelés

  7. Attól tartok, akár a diák dolga, mit olvasson, mit ne, mondhat neki bármit a “hozzáértő szakértő” , oké boomer, mondja és olvas, ami neki tetszik, ha egyáltalán olvas

    Kedvelés

  8. “A Magyar Nemzetnek arra kérdésére, hogy „Ön szerint az előírt tananyagban szereplő olvasmányok meghozzák a gyerekek kedvét az olvasáshoz?”, a NAT színfalak mögötti fő befolyásolója azt válaszolta, hogy “Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.””

    Az iskolával kapcsolatosan tény,hogy nem a gyermek igényei alapján jött létre.Hanem különféle társadalmi szükségletek hívták életre.Ezek mind a felnőtt társadalom szükségletei voltak és nem a gyermek közvetlen igényeit szolgálják ki, még ma sem. Ez egyszerű tény.Még a legmodernebb reformpedagógia is összefüggésben áll társadalmi igényekkel,felnőtt világnézetekkel..Maga az a tény,hogy van iskolakötelezettség,mutatja ezt. Egy gyerek sem igényelné spontán a sulit. Rá van “kényszerítve”. Még Finnországban is 🙂

    A nemzeti kultúra átvétele sem spontán igénye a gyereknek. De jogos cél szerintem.Mondjuk lehet hogy ez a mai liberálist már nem érdekli.

    Egyszóval itt Takaró semmi olyan durvát nem gondolt, mint amit Péterfy vizionált mögé.

    Kedvelés

    • A gyerekek igényeit a szülei, otthon próbálják kielégíteni. Az iskolának a jelenlegi tudás átadása lenne a célja a fejlődés érdekében!

      Kedvelés

  9. Szomorú igazság a fenti írás…A fiam Waldorf-suliba járt nyolcadikig. Aztán úgy döntött, hogy mást is kipróbálna. A DFG-ben folytatta Szegeden. Nos, ekkor jöttem rá igazán, hogy a gyerekemnek sikerült megtartania az önálló gondolkodást és saját véleménye is volt, ezt legtöbbször :a “már megint voltunk az igazgatónál” elejtett mondatokból sejtettem, no és a szülőik….Történt, hogy a 16-17 éves suhancaink már megint csináltak, mondtak, ill. nem csináltak jól valamit (vagy nem volt rajtuk sapka). Minden szülőin terítéken voltak. Én próbáltam szelíd “gyógymódokkal”, mint az EMK vagy mediátor segítsége vagy bármi hasonló elbeszélgetős módszer alkalmazását szorgalmazni, (ami egyébként van a suliban).Az osztályfőnök reakciója az volt, hogy nem hülyék ezek a gyerekek, hogy ne értenék meg e nélkül, hogy miről van szó. Az egyik szülőből pedig az szaladt ki, hogy vissza kellene hozni a mogyoróvesszőt, a többiek pedig helyeseltek, és nagyon bólogattak, hogy, ha “mi kibírtuk, és semmi bajunk nem lett tőle, sőt a fegyelem, tisztelet, stb., stb.,….akkor a mai gyerekek is kibírják!”. Először, azt hittem poénkodik az apuka, de, mint kiderült komolyan gondolta. És ez a szülői oldalról hangzott el!!!!

    Kedvelés

  10. Tökéletes gondolatsor! Évtizedek óta csak romlik az a módszer,mit is tegyünk a 6-18 éves emberekkel? Tárgyainkat fejlesztjük,tökéletesítjük :hasznosabbak,jobban működőbbek legyenek. Óriási találmányokat,ötleteket alkalmazunk, minél jobban szolgálják a praktikusabb,szebb életünket. Csak közben az emberrel nem foglalkozunk, szellemének, lelkének mire is van szüksége. Pedig ha ezt a módszert is állandóan fejlesztenénk,alkalmaznánk akkor is jobban élhetnénk!Abba is fektessünk olyan energiát ami kamatozik?
    Az oktatás egészét kell gyökeresen MEGREFORMÁLNI! Nem két íróról kell polemizálni,hanem a jelen kor legjobb kutatási,vizsgálati eredményeit kell új alapokon kidolgozni,úgy hogy a gyerekek nagyon szeressenek iskolába járni,mert ott mindig érdekes ami számukra fontos ahhoz,hogy felnőtt emberként remekül megállják a helyüket amiben jól érzik magukat és embertársaikat s Világot.

    Kedvelés

  11. Remek írás • Kábé óránként kellene egy-egy ilyet közzétenni! • Csak mellesleg: nem „az oktatást egészét kell gyökeresen MEGREFORMÁLNI!” hanem az egész ország intézményrendszerét teljes egészében • Különben csicskaország marad az idők végezetéig (na persze ezt a csicskák sosem fogják észrevenni) • • •

    Kedvelés

  12. Szerintem Longauer László hozzászólása nem mond ellent Péterfy Gergely írásának, mert nem ugyanarról szólnak. Az iskolát, és minden más szervezetet valóban egy társadalmi igény kelti életre, és valóban nem gyerekkorban látja a legtisztábban ezeket az ember, ahogy ezt László írja. Jogos igény a nemzeti kultúra őrzése (és gyarapítása), ami inkább közösségi igény, és jogos igény a használható tudás megszerzése is, ami inkább egyéni igény (közvetetten persze közösségi is). Ezek súlyozása külön téma, de szerintem hosszú távon inkább az utóbbi járul hozzá ahhoz, hogy alkotni, együttműködni, kommunikálni képes emberek fejlesszék az országot és a társadalmat. A Kékibolya által is körülírt társadalomban a nemzeti kultúra tisztelete és megbecsülése magától jönne, nem kellene libatömés módszerével kialakítani. A mások és a múlt tisztelete szerintem akkor tud megszületni, ha az ember először saját magát is tiszteli, ehhez meg sikerek kellenek (bármilyen téren). A nemzeti büszkeségünk egyensúlyi állapotához a jelenben/közelmúltban gyökerező rész hiányzik, féloldalas, mert szinte teljes mértékben a múltbéli eredményekre támaszkodik. Ennek helyrebillentéséhez is az említett társadalom kell.
    Szóval e szép célok megvalósítása közben a gyerek igényeinek háttérbe szorítása egyszerűen öngól, az erőforrások pazarlása, mert érdeklődés (motiváció) hiányában biztos, hogy kevésbé tolják maguk és a közösség szekerét. Minden érintettnek kedvezőbb, ha érdeklődő, együttműködő tanulók járnak iskolába, és nem a kötelességtudat/szüleik meg a közoktatási törvény tartja bent őket a körben.
    Én is egyetértek a Gergely írásával és a támogató véleményekkel. Sajnos bármennyire is jogos a kritika, a jellemzett társadalmi csoport számára ez a realitás, a saját alternatív valósága, és nem is feltétlenül hibáztathatók ezért a módosult tudatállapotért. Mivel senki nem szereti, ha a saját valóságát mások összetörik, egy kárhoztató írás vagy komment emiatt szintén fordítva sülhet el. Takaró Mihály és követőinek röppályája sajnos nem változik meg, ha orrba verést kapnak a tévedéseikért, és csak akkor szűnik meg a Gergely által leírt társadalmi hazárdjáték, ha a benne utazók új jövőképet kapnak, és maguk bontják le a régit (a Gergelyhez hasonló véleményvezérek és a már „kiugrottak” türelmes mentorálásával, példamutatásával a hétköznapokban).

    Kedvelés

  13. Függetlenül attól, hogy Takaró Mihály szemléletével nem értek egyet, szerintem ez a stílus és mondanivaló nem segíti a párbeszédet. Én szívesebben olvastam volna arról, hogy a szerző Takaró ellenében mit gondol arról, mire való az iskola, mint arról, hogyan interpretálja a saját szűrőjén keresztül Takaró és kollégái motivációit, amit pedig csak ők maguk ismerhetnek.

    Kedvelés

  14. 90-es évek iskolasai ültek figyeltek tanultak vagy nem. A tanár maximum szóban tette helyre a nem odaillő viselkedést. De volt tekintélye egy tanárnak. És az volt amit mondott. De megtanultuk amit kellett. Most a gyerek veri a tanárt a szülő pofazik a tanárnak és mindenki háborog hogy rossz a rendszer. Mindig finn ország és szomszédai a példa. De nem ott élünk nem úgy szocializálódtunk. Ennyi erővel észak Korea és bármelyik afrikai ország lehetne ellenpélda. A sok nagyon liberális meg itt fröcsög.

    Kedvelés

  15. Gergő!
    Tök jó írás!!
    Egy hozzá szólásom lenne; nem vitatva az irigység szerepét, de kiemelném a műveletlenség és világlátás hiányát.
    Nem csak azért akarják, hogy szenvedjen a következő generáció, mert irigyek és gonoszok (teszem hozzá), hanem mer nem tudják elképzelni hogy más is működhet.
    A K európai alap tapasztalat, hogy a szabadság csak bajt okoz. (lásd “Mi lett a liberális rendszerváltásból: anarchia! Akkor le a liberalizmussal!”)
    Aki mégis szembesül a máshol működőképes szabadsággal, az a kognitív disszonanciája miatt erőst hárít…

    Kedvelés

  16. Engem ez az afrikai öregasszonyokra emlékeztet, akik megcsonkítják a kislányokat. Nem a férfiak, hanem az egykori áldozatok!! De véleményem szerint árnyaltabb a kép : Európában nagyon sok helyen nem tud lépést tartani az oktatás a világ szélsebes digitalizálódásával. Ahol meg látszólag lépést tart, még nem tudjuk, az lesz- e a nyerő módszer. Ha jól tudom, Finnországban pl. kísérleteznek azzal, hogy már nem is tanítják a kézírást. Ugyanakkor Münchenben úgy jön ki egy érettségiző az iskola kapuján, hogy egy Excel- táblázatot nem tud elkészíteni, mert nem tananyag. Én személy szerint támogatom a ” honismeret”, vagy akárhogy nevezzük is tantárgyat. Ha magamat és a kultúrámat ismerem, kíváncsi és nyitott vagyok másokéra is. A ” hogyan” sokszor fontosabb, mint a” mit”.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: