író
Takaró Mihály szerint az iskola nem a gyerekek igényeit kielégítő intézmény. Igaza is van. Egy gyerek szenvedjen. Érezze, hogy egy kis senki a nagyhatalmú felnőttek között. A joga annyi, hogy … Continue Reading Körmöst az iskolákba!
A Térey-ösztöndíj máris elért néhány dolgot: sikerült az írótársadalmat még megosztottabbá tenni, sikerült embereket feloldhatatlan erkölcsi válságba lökni és sikerült a kultúrharcban elvérzett és elhasználódott klientúrát végkielégíteni (illetve ez már … Continue Reading Hexametervadász: “Orbán János Dénes Térey János-díjas”
Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, mert úgysem tartom be őket. De ha még be is tartanám, akkor sem újévkor fogadnék meg valamit, hanem abban a pillanatban, amikor a felismerés belém … Continue Reading Csak semmi fogadalom
Kedves Olvasó, sokan jeleztétek, hogy szeretnétek Karácsonyra dedikált példányt ajándékozni szeretteiteknek. Sajnos minden kérésnek nem tudok személyesen eleget tenni, ezért azt találtam ki, hogy készítek Nektek egy biankó dedikációt, amit … Continue Reading Letölthető dedikáció
Tipikus trollfertőzött érvelés egy átlagfideszes nyelvi kompetenciájával. A lényeg: az értelmiségi erkölcstelen (főleg a színész); ezek nem dolgoznak (csak simogassák az emberek lelkét); örüljenek, hogy eltartja őket az állam (ergo … Continue Reading Az ebember; avagy: mit válaszoljunk a trollnak…?
Berágott a mi kis gulyás-Napóleonunk. Az önkormányzati választásokon lelepleződött, milyen sebezhető a hatalma, ezért most bosszút áll a szabadság legelkötelezettebb védelmezőin – a művészeken. Színházakon, rendezőkön, színészeken, könyvkiadókon, írókon és … Continue Reading gulyás-Napóleon
Mindenki azt hiszi, hogy álságosan megjátszom magam, amikor azt mondom, hogy nagyon fontosnak tartom a negatív kritikát. Pedig – mint mindent, amit mondok – ezt is mélységesen komolyan gondolom. A … Continue Reading A negatív kritikáról
Műelemzés következik. Július 2-án délelőtt 9.55-kor a Nagymező és Paulay sarkán – legyünk irodalmiak: egy derűs, nyári reggelen – megpillantottam egy olyan képet, amelyre azt szokás mondani: véletlen reneszánsz. Három … Continue Reading VÉLETLEN RENESZÁNSZ
Kedves naplóm! Tegnap igazán pompásan éreztem magam. A délelőtt forgatókönyvet írtam egy kiváló kollégával (nem árulom el a nevét, szia Lévai Balázs), délután pedig elmentem vadászni. Trollra mentünk a Facebookon … Continue Reading Trollokrul, fikagépekrül és egyéb ördögfattyakrul
Fecskefészket? Naná, hogy leverem. Kib@szott migráns g@ci madár, befészkel a házadba. Belefosik a járdára, megb@ssza az ereszed. És amikor mindent szétbarmolt, és jönnek a szar idők, fogja a cókmókját, és … Continue Reading Orbáni ornitológia
Mióta kijött a hír, hogy Káslerék Attila-emlékművet meg hun múzeumot meg az ördög tudja még, mit akarnak, nem térek magamhoz az elképedésből. Legutóbbi regényemben ugyanez történik – igaz, ott ez … Continue Reading Hun múzeum
Új regényem, A golyó, amely megölte Puskint egyik szereplője Braun Antal tapolcai ruhanagykereskedő, ő építi Herkulesváron a villát, „ahol öreg napjait kamarazenéléssel akarta tölteni, de ebben a történelem és személyesen … Continue Reading Braun Antal vállfája
Az alábbiakban egy regényszinopszist talál az Olvasó: egy regényét, amit biztos nem fogok megírni. A főszereplők, a szerelmi szál, meg ami még lenni szokott a regényekben, egyelőre hiányzik. A téma … Continue Reading NŐURALOM
részlet a regényből Másnap reggel az öreg postás, akit az állami hivatalából már régen nyugdíjaztak, de a Braun-házba reggelenként még teljes hivatástudattal hordta a Frankfurter Zeitungot, nem akart tágítani a … Continue Reading A golyó, amely megölte Puskint
Olga remegve állt meg a lakás előtt, ahol valamikor annyira boldog volt. Az ajtón ugyanaz a három névtábla állt, mint amikor Ferenccel ide költöztek: Ferenc apjáé, majd Ferencé, legalul Kláráé. … Continue Reading A golyó, amely megölte Puskint
