Wales, Eduárd, bárdok

A tegnapi újabb vereség, ezúttal Wales-szel szemben teljesen rendben volna, ha normális ország lennénk. Ha normális ország lennénk, legfeljebb megrántaná az ember a vállát, hogy ez van, most nem megy jól a foci, majd lesz jobb. Váltsák le a szövetségi kapitányt, nézzenek szét a klubok környékén fel nem fedezett tehetségekért, ilyesmi. De Magyarország nem normális ország, ezért nem lehet átlagosan vélekedni a vereségről sem.  

Lassan egy évtizede számolatlanul öntik a pénzt a vezér hobbijába, akit a pénzgyűjtésen kívül egyedül a foci érdekel; nincs valamirevaló fideszkáder, akinek a kétballábas fiacskája ne valamelyik közpénzzel kistafírozott akadémiában botladozna; nincs vidéki város, és most már Budapest sincs pöffeszkedő, háromszorosan túlárazott, lopott pénzből épült aréna nélkül.

Csak éppen, mint látjuk, foci nincsen.

Az az istennek nem bír összejönni.

Az akadémiákból szökőévente ha kikerül egy közepesen tehetséges gyerek, az is képzetlen, mintha annyit tanult volna a méregdrága intézményben, amennyit otthon is megtanult volna a falu végén.

A helyzet ugyanaz, mint az Orbán-rezsim művészeti intézményeiben, mondjuk az MMA-ban, vagy a KMTG-ben. Hiába az iszonyatos mennyiségű pénz, eredmény semmi, botladozáson, bénázáson, arcpirító tehetségtelenségen kívül. A kádergyerekek hiába hülyítik egymást, meg hiába hülyítik őket, hogy mennyire istencsászárok, és a sok rohadt ballib hazaáruló mennyire tehetségtelen, csak nem jön a teljesítmény. A teljes örömhöz egyetlen dolog hiányzik – akárcsak most Wales ellen a  fociban – a győzelem. Anélkül pedig nehéz fenn hordani az orrot – az állami kamera szemérmesen nem is mutatta a meccs végén a Vezér magába roskadt arcát, mely gumis lehetett, mint a dermedt hosszúmetélt.

Megérte neki beáldozni a közegészségügyet és a közoktatást. Nem az egészségtől lesz boldog a magyar, nem is attól, ha a gyereke boldogul a falu határain kívül is, hanem akkor lesz boldog, ha győzni látja a magyar csapatokat. Ha nincs háború, hát legalább a focipályán. Dicső huszáraink rohamra indulnak és az ellenség legott térdre hull. És akkor az alattvaló elfelejti minden bánatát, a kórházi fertőzésben elhunyt nagymamát, nyelvtudás nélkül dadogó gyereket, szegénységet, gyengülő forintot, ellopott EU-pénzt, mert csak egy a lényeg: győzött a csapat, hajrá magyarok!

Szomorú dolog ez: csak azt az egyet nem kapja meg a Vezér, amit a legjobban akar. Magántulajdona az ország; személyesen felügyeli a hatalom és a gazdaság minden döntését; nincs rajta kívül hatalom az széles e hazában, de az egyetlen dolog, amiért az egészet megteremtette: hogy győzni lássa a csapatát, és kifeszített mellkassal állhasson a tapsviharban, mely az arénában felé dübörög, hogy lefelé tartott hüvelykujjal üzenhesse ellenfeleinek: coki – ez nem adatik meg neki.

Ez van: pénzen mindent lehet venni, kivéve tehetséget és szeretetet (és persze walesi bárdot).

Such is life, Eduárd.


https://bookline.hu/product/home.action?_v=Peterfy_Gergely_A_golyo_amely_megolte_&id=311908&type=22

Hírdetés

10 című bejegyzés “Wales, Eduárd, bárdok” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Ez is egy nézőpont. Én ettől jóval szélesebben próbálom látni. Mint volt sportoló, pontosan tudom mit jelent a sport. Aki nem volt felmentve tornából általános iskolában, az talán sejti mit jelent a sportszerű mozgás a testnek, léleknek és a tudatnak. Nem szeretnék belemenni mélyebben ebbe a témába, mert gyanítom, ezt sokan nem fogják érzékelni. De ez se baj, nem vagyunk egyformák. Lényeg, hogy e vélemény mögött én inkább a látókört észlelem, ami nem túl széles. Pénz és pénz és pénz és ezt kellett volna, azt kellett volna ehelyett, vagy ahelyett. Igen, biztos úgy van, de vannak társadalmi szempontból fontosnak vélt érdekek, amik hosszú távú társadalmi javulást hozhatnak minden területen, mondjuk tán azért, hogy ne kelljen annyi kórházat építeni és annyi egészségügyi problémát megoldani. Jelenleg nem ez a helyzet. Jelenleg több kórház és egészségközpont kellene, mint ahány bevásárló központ. Akkor járhatnának oda a betegek. Nem kéne tovább látni? Mitől is marad meg az ember testi, lelki egészsége? Talán az egészségesebb életmódtól és ehhez kapcsolódik a több mozgás és a mozgásra csábítás is. Ennyit a sportokról. Sport nélkül ez nem valósítható meg. De itt van még aztán a liberális, globalista oldal nézete is, amivel a jelen kormány előtti időszakban alaposan megbukott. Most ugyanazzal a mozdonyokkal próbálják elhúzni a tömött vonatokat. Korábban nem voltak képesek rá, mert másokkal húzatták. Ma is ezt teszik, csak még nem látszik ki, hogy az erő nem bennük van, hanem hátulról tolják a szerelvényt, és szintén mások, Olyanok, akik ezt a szerelvényt majd ki akarnák sajátítani. Ehhez én nem asszisztálok.

    Kedvelés

    1. Uram,
      tökéletesen rossz irányba megy a gondolatmenete. A futballnak az eg egy adta világon semmi köze nincs az egészséges életmódhoz.
      Gondolja át: ha valaki egy futball-lelátón üldögél (egyetlen szék ára egy luxusatóéval ér fel (10m ft) ), attól egészséges lesz?
      A Puskás árából kb. 100 – 150 futópályát 10 – 12 jól felszeret uszodát lehetett volna felépíteni.
      1. A futballpályát 20 – 40 ember (korosztály 12 – 35) használja (és X ezer NÉZI mi folyik ott
      2. Egy futópályán naponta 1000- 500 ember fordul meg (korosztály 12 – 65)
      3. Egy uszoda nem olcsó dolog, a fenntartási költségeket soha nem lesz képes fedezni a bevétel. Mindazzal együtt a ráfordítás arányában az egészségmegőrző képessépge nagyból 1000Xsen több, mint bármely futballpályáé. A 10 – 12 uszoda fenntartása még így is sokkal olcsóbb, mint egyetlen Puskás Arénáé.
      A felmenőim közt vérbeli szurkolók voltak, minden hét végén mentek a csapatukkal. Mind meghaltak 60 éves koruk előtt.
      Én sohasem láttam futballmeccset, viszont 60 éve sportolok (73)

      Kedvelés

  2. Meszoly Kalman: “mi, magyarok a futballra szulettunk!” De hiszen az eredmenyek mindezt cafoljak! Epitik a stadionokat, de kiknek? Az akademiak nem adtak fiatalokat a magyar valogatottna. Az ifjusagi labdarugo csapatunk is kizuhant a nemzetkozi versenybol! Es a kormany tovabb epit, kezilabda, atletika stadiont. Vannak europai vagy vilaghiru atletaink? Hasznalhatja a sok kisgyermek a Budapest Arena uszodat netan ingyen? Sok kerdesem lenne, de nincs ful, ami meghallana! 😭😭😭😭

    Kedvelés

  3. Igen, Németh Zsolt, igaza van…részben. Mert a sport nagyon-nagyon fontos, fontos lenne. De ennek a garniturának nem az a fontos, hogy az átlagember átlaggyereke kisportolt legyen. Mert azt ugye nem kell mondanom, hogy nem a stadionépítésbe számolatlanul öntött pénz fogja majd mozgásra ösztönözni a népeket. Minden faluban legyen normális pálya és öltöző, lelátó nem is annyira kell, max valami kis fémemelvény, mert nem az a lényeg. Vagy ha stadion, akkor éssze, átgondoltan megtervezett funkcionális épület az adott közösség méreteihez, igényeihez és lehetőségeihez passzintva. Nem “egyeseket” kell kiválasztani az ilyen-olyan akadémiákba és csak az jut előre akinek a szülei mélyen a zsebekbe nyúlva tejelnek a helyért egy nagyobb nevű csapatban…és ne csak a foci legyen a fontos. A napi tesiórákkal is csak annyi a baj, hogy sok helyen nincs se lehetőség (hely), se személyzet normális foglalkozásokat tartani. Amikor a gyerekek nem mehetnek ki sulikört futni, mert két tanerő kellene a két sarokra, hogy figyeljen, nem csap-e le a helyi mutogatósbácsi, így inkább nem is mennek ki futni a gyerekek…stb. És a mozgás megszerettetése a példamutatással kezdődik!

    Kedvelés

  4. Az megvan, hogy egy nemzetközileg jegyzett játékos mennyit keres úgy nagyjából? Hát mondjuk egy Haladás stadion árának úgy a felét. Évente. Valaki meg persze még annál is többet. Aztán ebből nem is egy klubnál pénzelnek vagy 5-öt, 10-et, 15-öt. Sőt, sokszor melléjük lehet csapni az elnököt meg az edzőt is, hiszen azok se az ottani minimálbérért dolgoznak. És akkor ez csak a bérköltség. Persze lehet erre azt írni, hogy “számolatlanul öntik a pénzt”, csak éppen tegyük hozzá, hogy ez nagyon sok környező országban még mindig aprópénznek számít. Itt valamiért mindenki azt hiszi, hogy ha 100 évente egyszer pár milliárdból épül egy új stadion mondjuk Debrecenben, akkor ott minimum BL-t kellene nyernie a csapatnak. Holott a BL győztesnél a cserepadon ül olyan játékos, aki azt a pénzt pár év alatt röhögve megkeresi. Hát sajna ez van…
    Amúgy meg ha itthon a szlovák meccs nem 1-2, hanem 2-1, akkor mennyivel más lenne minden. Holott sokszor pár centin, pár mp-en múlik minden… 4 éve azok a pár mp-ek meg pár centik nekünk kedveztek, most meg egyelőre nem.

    Kedvelés

    1. A különbség az, Kedves Fepe, hogy azt ott valódi magánpénzekből, közvetítési jogokból és telt házas belépőjegyek árából finanszírozzák, nem a mi adóforintjainkból nyíltan, vagy valamilyen bújtatott módon.

      Kedvelés

  5. A walesi fiaskó margójára
    A 4 milliós Horvátország – mint tudjuk már – ócska stadionokkal is kijutott az EB-re, az 5,5 milliós Szlovákia megverte az azerieket, s ott lesz a rájátszásban, s mi a 3 milliós Wales-szel szemben próbáltuk meg – utolsó lehetőségként – a közvetlen kijutást.
    Ezek közül nincs ország, amelyik nagyságrendileg hasonló állami pénzeket öntött volna a futball feltételeinek javítása ürügyén stadionokba és futball-akadémiákba, indirekt-álságos módon futballista-fizetésekbe, adókedvezményeikbe BÁRMIKOR, mint a magyar kormányzat az elmúlt évtizedben.
    S az eredmény? A 3,5 milliós Uruguay – hogy is mondjam – nem túlságosan erőlködve egy SZÁMUNKRA presztízs-mérkőzésen könnyedén legyőzött bennünket itthon, Budapest közepén, kb. 65 ezer magyar néző előtt. A hülye bécsiek persze nem engednek újabb stadiont építeni, igaz, az osztrák válogatott közvetlenül kijutott már az EB-re, ennek ellenére. Vélhetően csak nekem tűnik úgy, hogy itt valami nagyon, de nagyon nincs rendben!? Igen, tudom, érdekel pár százezer magyar férfit és pár ezer magyar nőt a magyar futball helyzete, ezek a válogatott mérkőzések, amelyeken – egy-egy ritka kivételtől eltekintve – leszerepel a magyar válogatott. Az elmúlt 10 évben – akadémiák, százmilliárdok, stadionok ide vagy oda – egyetlen játékost sem tudtunk egyetlen topliga számottevő csapatába eladni, bejuttatni. (Szalai 2004-ben, Gulácsi 2007-ben szerződött külföldre, ekkor ugye még híre-hamva sem volt ennek az futball-őrületnek, Szoboszlai pedig egyrészt nem topligában játszik, másrészt nem akadémiás volt.) Tényleg csak nekem tűnik úgy, hogy itt valami nagyon nincs rendben? Van az olvasónak, a Fidesz-szavazónak fogalma arról, hogy ezzel a töméntelen pénzzel hány tornatermet, uszodát lehetett volna építeni, felújítani gyermekeinknek, hány tömegsportra, kocogásra stb. alkalmas futópályát, -ösvényt, kerékpárutat, túraútvonalat kialakítani, sporttábort finanszírozni? Hány és hány utcát aszfaltozni, veszélyes útvonal-szakaszokat kiszélesíteni, iskolákat felújítani, egészségügyi intézményeket modernizálni? Béreket, családi pótlékot, otthonápolási díjat emelni?
    Ez demagógia? Demagógia az, ha a férj azt mondja a feleségének, hogy most a gyerek iskoláztatására, vagy a beázó tető reparálására kell a pénz, s nem kell feltétlenül két naponta fodrászhoz, kozmetikushoz, fitness-terembe járnod, újabb és újabb cipőket, ruhákat vásárolnod, édesem? Vagy fordítva, a feleség enni akar adni végre az éhező gyereknek, s kéri a férjét, hogy ne a kaszinóba vagy a kocsmába hordja a keservesen megkeresett pénzüket? Ez demagógia?! Hm… Azt hiszem, a keservesen, MUNKÁVAL megkeresett pénz elszórását számon kérni, azt lehetőleg megakadályozni SOHASEM demagógia. S az Orbán-adminisztráció által elszórt pénzért MI DOLGOZTUNK MEG, az nem a kormányé, s nem Orbáné! S számomra felfoghatatlan, hogy 2-2,5 millió ember ezt ebben az országban nem látja, vagy – fejét elfordítva – nem akarja felfogni…
    Kedd este lemosták a walesiek a magyar csapatot. Különösebb erőlködés nélkül. Remélem, a vigaszágról sem jutunk ki az EB-re. Aki szerint a magyar identitás, a magyar nemzeti tudat, az “igazi magyarság” alfája és omegája a magyar labdarúgó csapat sikeréért való szurkolás, az menjen el pár beázó tetejű iskolába, lerobbant kórházba, járkáljon tengelytörős utakon munkába és hazafelé. Ja, ez nem tetszik? Ez nincs is? Ez nem a valóság? Akkor legalább mondja el – magában – ez a „nagy magyar ember” a Himnuszt, a Szózatot, a Nemzeti dalt s pl. Radnóti Nem tudhatom… című versét VÉGIG! Vagy sorolja fel, a magyar kultúra valódi kincsei közül hány regényt olvasott (A kőszívű ember fiai, Egri csillagok, Rokonok, Iskola a határon, Rozsdatemető, Abigél stb.), látta-e pl. a Körhintát, a Tízezer napot, Az ötödik pecsétet, a Hideg napokat, az Eldorádót vagy a Mephisto-t? Meglátogatta-e már Székesfehérváron Szent István szarkofágját, Munkács várát, Pécsett a Csontváry Múzeumot, Kassán Rákóczi sírját, a Pannonhalmi Apátságot, a Déri Múzeumban Munkácsy Krisztus-trilógiáját, Győrben Szent László hermáját, Kolozsváron Mátyás szülőházát s tisztelgett-e már Krakkóban Báthory sírja vagy Csíksomlyón a Madonna szobra előtt? Nos, az én álláspontom szerint EZEK A DOLGOK képezik a magyar identitást, s ezeken túl a magyar történelem fontosabb eseményeinek ismerte, s az ékes magyar nyelv helyes használata, akár egy tisztességes vitakultúra keretében.
    (A gyengébbek kedvéért: az érvek és ellenérvek kulturált megfogalmazásban való használata, a másik minősítgetésének kerülése stb.)
    S mindazok számára, akik szerint csak „az az igazi magyar ember”, az a hazafiság mércéje, hogy 11 + cserék milliomos labdarúgók sikere egy-egy mérkőzésen boldogítson vagy veresége elbúsítson, hát… lelke rajta! Nem kívánom, hogy ne legyen orvos/gyógyszer a gyereke vagy a szülei számára, mert – bocs! – arra már ugye nem telt a számolatlanul elherdált száz- és ezermilliárdok miatt. De előbb-utóbb akkor is meg fog ez történni, ha én nem kívánom.
    Sajnos.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.